Choreographic Poetry
LECTURE-PERFORMANCE
A School of Disobedience (Engedetlenség Leányiskolája) június 11-14 között szövegíró tábort tartott a Balatonnál. A négy napos munka eredménye itt olvasható:
Fejős Adrienn: Pontosan 8 méteren belül
Pontosan 8 méteren belül el fogunk jutni a célig. 8 méter megtétele alatt, ha elég lassúak vagyunk, el tudok énekelni egy dalt. Meg tudom mutatni neked a kedvenc számom. Megehetnénk egy fagyit is közben. Meg is foghatnánk egymás kezét. Futhatnánk is. Vagy inkább a felénél megpihennénk. Leülnénk. Rám is nézhetnél. Bele a szemembe, jó mélyen. Nem lenne muszáj beszélned. Jó lenne csak ülni is. Mosolyognánk. Előre szólnál, hogy nem fogsz tudni sokáig ülni a napon, mert fáj. Fáj a fejed. Fájnak a kavicsok a fenekünk alatt. Porzik az utca is, mert fúj a szél. Háromszor megkérdezem magamtól, hogy mivel kéne meglepjelek holnap reggel. Nagyrészt olyanok jutnak eszembe, hogy majd csinálok neked egy tortát, vagy egy óriási gyümölcs tálat. Miért kéne előre ki gondolnom? Majd holnap meglátom. Nincs min izgulni. Úgysem leszel ott reggel. Igazából mész el. Messzire. Méghozzá rögtön miután felkeltél. De lehet nem is alszol, meglátod majd, úgyis szeretsz fent lenni egész éjszaka. Kinek szóljak arról, hogy 2 hét múlva össze fogják törni a szívem? Ez sem jó. Meg az sem, hogy teret hagysz ennek. Minek vársz addig? Miért nem mész el inkább most? Oda. Messzire. Ne köszönj el, nem várom. Legszívesebben most csak itt hagynálak. Messze lakom. És te nem kísérhetsz haza. Majd várok a vonaton, hogy írj, hogy mi van velem. Tudtam-e aludni. Nem fogok tudni hazamenni ma. Nehéz a táskám. Sok cucc van benne. Mindet neked hoztam. 8 méteren belül még meg sem tudtalak ismerni. 8 méteren belül csak meg tudtalak figyelni. Addig figyelni, ameddig meg nem ismerlek. Szerinted meg tudnánk egymást ismerni csak az egymás szemébe nézésből? Te nem is tudsz rám nézni. Észrevettem. Persze nem fejezed ki magad sohasem. Nem tudom mire utalsz ezzel. De máris a földön ülünk közel egymáshoz. Még vagy tízszer elfogok pirulni, ha így folytatod. Szeretném, ha megköszönnéd végre, és bólintanál egyet. Örömöd lelnéd abban, hogy itt maradtál.
Bach Viktória: Költözés
Már rég elvesztettem azokat a dolgokat, amiknek indokolatlanul nagy jelentőséget kellene tulajdonítanom, szentimentális értékük miatt. Már rég nincsenek meg a gyerekkori rajzaim, a sulis bizonyítványaim, az anyák napi ajándékok. A kedvenc plüss bohócom is elveszett, akárcsak a papa kedvenc karácsonyi dísze. Elvesztettem őket a költözések között, és mivel rengeteget fogok még költözni, aggódom, hogy mit veszítek még el.
Domján Júlia: Az arctalan emberek
Nefelejcs virágok kezdtek el repülni az égből. Tudtam, hogy ez egy jel, hogy valami történt a nővéremmel. Egymillió ötszáz nyolcvanháromezer hatszáz tizenegy virágot számoltam meg aznap reggel körülöttem. Elkezdtem sírni. A könnyeimtől a szirmok átváltoztak emberekké. Arctalan emberekké. Nem tudtak beszélni, de megértettem, hogy szeretnék megtalálni önmagukat.
Megkértem őket, hogy változtassanak a méretükön, annak érdekében, hogy beférjenek a zsebeimbe és a táskámba. Az átváltozás után olyan kicsik lettek, mint a hangyák. Elkezdtem velük terápiára járni, de hamar kiderült, hogy ez nem működik. Nem tudtuk csoportosítani a problémáikat.
Az arctalan emberek egyre rosszabbul lettek. Eközben még mindig nem tudtam elérni a nővéremet. Egyik nap ültem a hintaágyban, mikor az arctalan emberek jöttek, hogy elbúcsúzzanak tőlem. Miután meggyőztem őket, hogy maradjanak, koboldok jöttek ki a körmöm alól. Akkor jöttem rá, hogy az arctalan emberek megakartak védeni azzal, hogy elmennek. A koboldtámadás csak az első megpróbáltatás volt. Amíg harcoltam a koboldokkal, az arctalan emberek elbújtak. A csata megerősített abban, hogy mihamarabb meg kell találnom a megoldást. Ugyanakkor még mindig nem tudtam, hogy hol van a nővérem.
Évek teltek el válaszok és megoldás nélkül. Az arctalan emberek egyre abszurdabbak lettek, és egyre több problémát hoztak az életembe. Egyik este nem tudtam elaludni. A sötétben elkezdtem a kezeimet csapkodni. Addig csapkodtam, amíg fel nem repültem az égig. Elindultam, szálltam, egészen a Csendes-óceán közepéig. Ott megálltam. Lenéztem a vízre, és a tükörképemben megláttam az összes arctalan embert. Elkezdtem sírni. A könnyeim átváltoztak nefelejcs virágokká. Az arctalan emberek én voltam. Az arctalan emberek próbáltak beilleszteni a társadalomba.
Becsuktam a szemem. Lemerültem a víz alá, majd úsztam, úsztam, úsztam az árral szemben. Megtaláltam a nővéremet. Egy gyönyörű lila szemű rája volt. Lenéztem a kezemre, de már nem találtam őket. Ezerszínű polippá változtam.
Megkértem őket, hogy változtassanak a méretükön, annak érdekében, hogy beférjenek a zsebeimbe és a táskámba. Az átváltozás után olyan kicsik lettek, mint a hangyák. Elkezdtem velük terápiára járni, de hamar kiderült, hogy ez nem működik. Nem tudtuk csoportosítani a problémáikat.
Az arctalan emberek egyre rosszabbul lettek. Eközben még mindig nem tudtam elérni a nővéremet. Egyik nap ültem a hintaágyban, mikor az arctalan emberek jöttek, hogy elbúcsúzzanak tőlem. Miután meggyőztem őket, hogy maradjanak, koboldok jöttek ki a körmöm alól. Akkor jöttem rá, hogy az arctalan emberek megakartak védeni azzal, hogy elmennek. A koboldtámadás csak az első megpróbáltatás volt. Amíg harcoltam a koboldokkal, az arctalan emberek elbújtak. A csata megerősített abban, hogy mihamarabb meg kell találnom a megoldást. Ugyanakkor még mindig nem tudtam, hogy hol van a nővérem.
Évek teltek el válaszok és megoldás nélkül. Az arctalan emberek egyre abszurdabbak lettek, és egyre több problémát hoztak az életembe. Egyik este nem tudtam elaludni. A sötétben elkezdtem a kezeimet csapkodni. Addig csapkodtam, amíg fel nem repültem az égig. Elindultam, szálltam, egészen a Csendes-óceán közepéig. Ott megálltam. Lenéztem a vízre, és a tükörképemben megláttam az összes arctalan embert. Elkezdtem sírni. A könnyeim átváltoztak nefelejcs virágokká. Az arctalan emberek én voltam. Az arctalan emberek próbáltak beilleszteni a társadalomba.
Becsuktam a szemem. Lemerültem a víz alá, majd úsztam, úsztam, úsztam az árral szemben. Megtaláltam a nővéremet. Egy gyönyörű lila szemű rája volt. Lenéztem a kezemre, de már nem találtam őket. Ezerszínű polippá változtam.
Doganay Ülkü Pehlivan: Shadow talk
Merdivenin ucunda bir gölgenin belirdiğini fark ettim. Gölgeyi emen gözlerim ve kulaklarımın yudumladığı sesle irkildim. Arılar beynimde yuva yapıyordu. Komşunun çimleri biçme saatine denk gelmiştim. Coşkuyla biçiyordu. Merdivenin usulca bana doğru yürümeye başladığını fark ettim. Bedenim ise merdiveni nişan almıştı. Aniden iliklerime kadar ürperdim. Sesi işiten kulaklarım, paslarından arınmış gözlerim…
Her bir adımı gölgenin ötesindeki diyarı keşfetme arzusuyla atıyordum. Her basamak yeni bir duyuştu. Bilinmeze sürüklendiğim anda gölge izimi terk etti.
Uyandığımda kuzuyu andıran bulutlara yüzümü dönmüştüm. Gövdem bulutların yumuşak dokusuyla kaplıydı. Burada mıyım? yoksa gölgenin ötesinde mi? Gerçekle, hayal düğümlenmişti.
Tıpkı bulutlarla sarmalanmış bedenim, arı sesini işiten kulaklarım gibi tümü iç içe geçmişti. Merdivenin öteki tarafı gökyüzünün derinliğiyle mi kaplıydı? Arıların hareketi, içimi hararetli bir bulutla kaplamıştı.
Puslu bir havada uykuya dalmakta zorlandığım bir gece... Camdan içeri süzen ay ışığının altında süzülüyordu tenim. Köpeklerin uğultusuyla kulaklarımı arıtıyordum. Gözlerimi kapattığımda ay ışığı kirpiklerimin arasından süzülüyordu. Omuzlarımdan bulutlara asılmış gibiydim. Asılı kalmıştı merdivendeki bilinmez gölge.
Her bir adımı gölgenin ötesindeki diyarı keşfetme arzusuyla atıyordum. Her basamak yeni bir duyuştu. Bilinmeze sürüklendiğim anda gölge izimi terk etti.
Uyandığımda kuzuyu andıran bulutlara yüzümü dönmüştüm. Gövdem bulutların yumuşak dokusuyla kaplıydı. Burada mıyım? yoksa gölgenin ötesinde mi? Gerçekle, hayal düğümlenmişti.
Tıpkı bulutlarla sarmalanmış bedenim, arı sesini işiten kulaklarım gibi tümü iç içe geçmişti. Merdivenin öteki tarafı gökyüzünün derinliğiyle mi kaplıydı? Arıların hareketi, içimi hararetli bir bulutla kaplamıştı.
Puslu bir havada uykuya dalmakta zorlandığım bir gece... Camdan içeri süzen ay ışığının altında süzülüyordu tenim. Köpeklerin uğultusuyla kulaklarımı arıtıyordum. Gözlerimi kapattığımda ay ışığı kirpiklerimin arasından süzülüyordu. Omuzlarımdan bulutlara asılmış gibiydim. Asılı kalmıştı merdivendeki bilinmez gölge.
Kisvarga Anna: Most a jó
Könnyű, robban, felszáll, hullámzó energia, szívdobogás az ujjakban, ritmus, élet, jó jó nagyon jó, így akarom, ezt akarom, sodor visz lebegek átadom magam, nincs rossz, csak mi vagyunk, a csend a zajban a béke a zajban, a ritmus a ritmusban, békés katonák dobogása, most a jó, jó, jó, nagyon jó, nincs kell, nincs gondolat, nem kell következő lépés, nincs gondolat, eltűnik minden következő, élek, most élek, veletek, itt vagyok, azért hogy éljek és én élni akarok, így élni, igazán, éltető élet, lelkesen, lélekkel, lélegezni, levegő, lebegő lelkek a kertben, dobbanunk, érzünk, élünk, kitágul a most, nyúlik, oldalra, előre, hátra, fel és le, most a jó, jó, jó, igen, most szeretek élni igazán, lüktet a vér, pezseg az arc, hullámzok mint a tó, csukott szem, a hullámokon a nap, csillog, mint a reggeli futáskor csillog a leveleken át a fény érzem az arcomon és azon is túl a gyönyörű életet, a csodálatos életem a jó, az igaz, a könnyű életem, lélekkel levegő, lélegzet, szeretlek, szeretet, etet, élet, lélek.
Rebecca Romani: Together di nuovo
Potente mi piace mi piaccio
é sufficiente per chi palazzo
gente sguardo appeovazione
corro lontano nessuno
Difficile una persona é
Together di nuovo
I wanna go out. Out? Light out. I wanna be flying. I can fly in but I wanna fly out.
I can walk when I land. But I'd rather hit when I arrive. My wings are going from zero to 10 I can't slow down that's why I can't land but only crash. I have a lot of space but it isn't out. Why is out so much better? I'm a fly I wouldn't ask such a question.
Tho I guess out is dirtier - that's because you haven't found my dirty underwear- the human writing about me says.
She means to let me out once I notice she has seen me but she doesnt understand that this is my life and I like it.
é sufficiente per chi palazzo
gente sguardo appeovazione
corro lontano nessuno
Difficile una persona é
Together di nuovo
I wanna go out. Out? Light out. I wanna be flying. I can fly in but I wanna fly out.
I can walk when I land. But I'd rather hit when I arrive. My wings are going from zero to 10 I can't slow down that's why I can't land but only crash. I have a lot of space but it isn't out. Why is out so much better? I'm a fly I wouldn't ask such a question.
Tho I guess out is dirtier - that's because you haven't found my dirty underwear- the human writing about me says.
She means to let me out once I notice she has seen me but she doesnt understand that this is my life and I like it.
Marlene Aigner: Schritt für Schritt
Herzflauen. Im Wind flatternde Fingernägel. Abgestaubt noch im selben Moment. Ein Eheringfinger dessen Knöchel sich erbricht. Hält inne. Graue. Erschlagen von Austauschbarkeit, richtet sich dennoch auf, blickt aus den Augen. Sieht ferne Trauben aus Gold, seitlich aufgerollt. Lauscht ohne was zu hören. Linker Fuß zuerst, dann rechts. Steht auf und folgt mit Schritten dem Geräusch. Erblickt Augenpaare, starrt sie an. Einvernehmlich. Eine Hand wandert, berührt eine nackte Körperstelle, sonst steht alles still. Ein Apfel fällt vom Klettergerüst. Köpfe drehen sich um. Geflüstertes Geschrei erklingt aus lauten Sprechern und verstummt.
Du in meinem Mund. Ein Blumenfeld auf einem Körper, die allermächtigste Existenz. Schreitet richtung Glanz.
Halte mich, halte nicht an mir fest, schnall dich an mir fest, krall dich an mir fest.
Barfüßig durch Wald, durch nass kalt, durch Feld, über Welt, insbesondere.
Du in meinem Mund. Ein Blumenfeld auf einem Körper, die allermächtigste Existenz. Schreitet richtung Glanz.
Halte mich, halte nicht an mir fest, schnall dich an mir fest, krall dich an mir fest.
Barfüßig durch Wald, durch nass kalt, durch Feld, über Welt, insbesondere.
Beth Maiden: Spiders
it is the day the spiders hatched. all summer long they spun their cloth, yards and yards, becoming curtains, drapes that create new rooms within your small brick home. in june, the windows turned white. july, you had two kitchens. by august, you could no longer enter the bedroom and were forced to sleep on the back porch with the frogs. the spiders grew fat. soft, soft, the candy-floss balls began to fill the doorways, just a few at first, softening the corners, making arches out of oblongs. come september, it was fleece. egg-sacs in their thousands, millions. friends stopped visiting weeks ago. “i’m busy with the kids”, they would say over the phone. or, “i have this cold that’s going round, i’d hate for you to catch it.” and you would nod dumbly into the mouthpiece, hating them for fearing you like this.
Fejős Adrienn-Martincsák Anna: Személyiségek
Szeretem a fényeket szeretem a vonalakat szeretem a KÜLÖNBÖZŐ PERSPEKTÍVÁKAT, szeretem a nyugalmat meg az újat, az szeretem érdekeset, az édeseket, szeretem a természetet szeretem a szelet, a vizet, a mocsarakat, szeretem a mosolyokat, szeretem a KREATÍVOKAT, szeretem a világ ezer arcát, szeretem a megérkezést, szeretem a földön fekvést, szeretem a megnyílàst, a meséket, szeretem a kalandokat, szeretem a kirandulásokat, a fákat, szeretem a tájakat, az ÖSSZEOLVADÁST, szeretem a nevetést, szeretem a random vicceket, szeretem a szép emlékeket
Nem szeretek beszélni. Nem szeretem a stresszt. Nem szeretem az elvárást. Nem szeretem azt ha valamit nem tudok megcsinálni. Nem szeretem magam szavakkal kifejezni. Nem szeretem a kínos csöndet. Nem szeretem a flegmaságot. Nem szeretem a cica szót. Nem szeretem a kiabálást. Nem szeretem az elválásokat. Nem szeretem a pókokat. Nem szeretem a késeket, fegyvereket. Nem szeretek orrot fújni. Nem szeretek részeg lenni. Nem szeretem az első randikat. Nem szeretek arról beszélgetni, hogy mivel foglalkozom. Nem szeretek egyedül boltba menni. Nem szeretem, ha valaki nem hisz nekem. Nem szeretek vezető szerepben lenni. Nem szeretem Budapestet. Nem szeretem a megmagyarázást.
Nem szeretek beszélni. Nem szeretem a stresszt. Nem szeretem az elvárást. Nem szeretem azt ha valamit nem tudok megcsinálni. Nem szeretem magam szavakkal kifejezni. Nem szeretem a kínos csöndet. Nem szeretem a flegmaságot. Nem szeretem a cica szót. Nem szeretem a kiabálást. Nem szeretem az elválásokat. Nem szeretem a pókokat. Nem szeretem a késeket, fegyvereket. Nem szeretek orrot fújni. Nem szeretek részeg lenni. Nem szeretem az első randikat. Nem szeretek arról beszélgetni, hogy mivel foglalkozom. Nem szeretek egyedül boltba menni. Nem szeretem, ha valaki nem hisz nekem. Nem szeretek vezető szerepben lenni. Nem szeretem Budapestet. Nem szeretem a megmagyarázást.